Manapság egyre nagyobb teret hódít a nappali mint közösségi tér. Nem is véletlen, ha jobban belegondolunk ez egy "semleges" terület, ahol a család apraja nagyja össze jöhet és együtt mulathatják az időt. Talán egy kicsit messziről indítottuk a történetet, de a lényeg, hogy ennek a közösségi térnek szerves részét képezi a kanapé és a különböző ülő és fekvő alkalmatosságok. Ehhez szeretnénk ma egy kis inspirációt nyújtani.

Egy olyan fekvő alkalmatosságot készítünk, ami formailag talán a legjobban egy napágynak feleltethető meg, azonban kényelmi szempontból jóval túlmutat azon. A megszokott módon most sem kell megijedni ez a munka sem igényel több évnyi gyakorlatot és különleges ügyességet. A fotelünk főbb alkotó részeit két asztallap, némi lambéria, egy kis szivacs, vatelin és egy ízlésünknek megfelelő anyag biztosítja. Az első lépés, hogy a két asztallapba belekanyarítsuk az általunk jónak ítélt mintát. Mi ehhez egy régi napágyat használtunk. Az asztallapot a földre fektettük, oldalán megállítva rátettük a napágyat és átrajzoltuk a mintát. A jelölés során annyit kell tudnunk, hogy miután a fő vonalvezetést megcsináltuk egy kicsit szögletesebbre kell vágnunk a lapot, mivel a későbbi kárpitozást így meg tudjuk könnyíteni. Amikor mind a kettőn kijelöltük, kivágjuk őket és egy hát és előlap segítségével összeállítjuk a vázat.

A következő képpen:

A vázat összeállítás után lambériával burkoljuk, amit szögbelövővel, vagy apró fejű szeggel rögszíthetünk.

Azután a kivágott ívre illesztjuk a kárpitozni kívánt deszkáinkat és amikor méretre vágtuk őket a széleit vatelinnel borítjuk.

Ezek után jön a kárpitozás. A tömőanyagot szivacs fogja biztosítani. Lehet ez egy régi ágybetét például. Ebben az esetben a szivacsot darabolnunk kell, amit otthoni körülmények között a legegyszerűbben egy nagy éles késsel tudunk megtenni. A szivacs sajnos nagyon hamar kiveszi az élét de ha folyamatosan élezzük szép retményt érhetünk el. Ha a szivacsokat méretre sazbtuk ismét vatelinnel kerítjük körbe és ráhúzzuk a szövet "sapkát". Erre a szövet sapkára a legegyszerűbb módszer, ha van rá lehetőségünk akkor mi magunk, ha nincs akkor egy varrónővel a kiválasztott anyagból megvarratjuk, Amikor ez kész belehúzzuk a szivacsot deszkástól, vatelinestől és szögbelővővel, vagy egy erőssebb tűzőgéppel az anyagot a fához tűzzük. Figyelve az anyag megfelelő megfeszítésére.

Amint kész vannak a párnáink már csak derékszögek segítségével belülről hozzá kell fogatnunk a kerethez és készen is vagyunk. Élvezhetjük is az újdonsült heverőnket. Ha a leírás alapján még nem tudod megcsinálni, vagy némi plusz információra lenne szükséged ne aggódj. Mellékelünk egy videót, amiben minden folyamatot pontosan láthatsz, így gyerekjáték lesz elkészíteni.