A mai nap egy olyan dolgot mutatunk, ami - ha ügyesek vagyunk -, a nappalink vagy szobánk szerves részét képezheti. Egy kis asztalt fogunk készíteni, ami azért különleges, mert a közepébe egy érdekes dolgot rejtünk.
Nem kell nagy dologra készülni; amire szükségünk lesz az néhány fenyőléc, egy üveglap, néhány csavar, tipli és egy kevés lazúr, a mi esetünkben a színe paliszander. Ami pedig el fog készülni, az ez itt:
Anyagjegyzék (mivel utólag gyalult lécekről van szó, ezért eltérhetnek a konvenció méretektől, de ettől nem kell megijedni):
3,5cm x 8cm x 45cm - 4db
10cm x 2cm x 40xcm - 4db
7cm x 2cm x 40xm - 4db
40cm x 40cm vékony rétegelt lemez - 1 db
üveg: 40cm x 40cm
A szerszámszükséglet sem nagy. Amire szükségünk van az egy fúró, gérvágó (amivel egyeneset vághatunk) és egy felsőmaró. Ha az üveget is mi vágjuk, akkor egy üvegvágó.
Mint minden famunkálat, ez is úgy kezdődik, hogy levágjuk a kellő méretű darabokat, ez a szabásjegyzék alapján egyszerű lesz.
Amikor ezzel megvagyunk, akkor a a vastagabb léceket négyzet alakban egymáshoz csavarozzuk úgy, hogy az egyik vége a másik léc végét takarja, így megyünk körbe. Itt még nem számít a csavarok helye, hisz ezeket a lábak takarni fogják. Érdemes azt a lécet előfúrni amin átmegy a csavar, kiváltképp ha vastagabb csavarral dolgozunk, nehogy szétnyomja a fát.
Amikor ezzel megvagyunk, akkor elkezdjük a lábak felcsavarozását. Ez a legnagyobb figyelmet igénylő művelet az egészben, hiszen úgy kell megoldjuk, hogy utána el is tudjuk tüntetni a csavarokat. Ezt a következőképpen tudjuk megoldani: a lábnak szánt darabokat először összecsavarozzuk. Ez esetünkben azt jelenti, hogy egy szélesebb és egy vékonyabb lécet derékszögben egymást takarva összeillesztünk és úgy rögzítjük egymásnak. Mivel itt is el szeretnénk tüntetni a csavart, ezért alkalmaznunk kell egy kis trükköt. Azt a lécet amin átmegy a csavar úgy fúrjuk elő, hogy először azzal amin a csavar átmegy, aztán pedig kb. az anyag feléig egy olyannal amibe a csavar feje is be tud menni. Így süllyesztjük a csavart és ledugózhatóvá tesszük. Ezt a lyukat érdemes úgy megválasztani, hogy egy tipli beleszoruljon. Azzal később lezárhatjuk, síkba csiszolhatjuk és a lazúrozás után szinte észrevehetetlenné válik.
Ugyanígy járunk el a láb asztalhoz fogatásakor is. Mikor ez megtörtént, akkor egy csiszológéppel vagy csiszolópapírral egybecsiszoljuk az éleket.
Ezután jut fontos szerephez a felsőmaró. A felsőmaró egy olyan - nem túl drága, de hasznos - kis szerkezet, amivel éleket formázhatunk. A megfelelő fejet kiválasztva egy lépcsőzetes bemarást készítünk az asztal belső élén és egy lekerekítést a külső élein. A belső lépcsős perem azért kell, hogy a későbbi üveget megtartsa.
Ha ezzel megvagyunk, a rétegelt lemezt rögzítjük az aljára, így alulról zárttá tesszük, és az üveg és rétegelt lemez között egy lapvastagságnyi rést hozunk létre. Ezt már bármivel feltölthetjük, lehet benne zenkert, kavicsok vagy ahogy mi is csináltuk műmoha.
Persze feltöltés előtt gondoskodjunk a lazúrozásról. Ha azzal kész vagyunk feltöltjük és mehet a tetejére az üveglap. És ezzel végeztünk. Ha a leírás alapján még lennének kérdéseid, ismét mellékelünk egy videót amin pontosan bemutatunk mindent lépésről lépésre.
